2026. január 1-jétől a papír alapú TB kiskönyvet felváltja az elektronikus TB kiskönyv (e-TB kiskönyv). Az alábbi hírlevélben a 1998. évi XXXIX. törvény azon módosításait foglalom össze, amelyek ezen e-TB kiskönyvre vonatkoznak. Továbbá a hírlevélben pár olyan kérdést is megfogalmazok, amelyek kapcsán – álláspontom szerint – a megjelent jogszabály kiegészítése vagy módosítása szükséges.
2026. január 1-jétől az egészségbiztosítási szerv biztosítottanként
- a biztosítási jogviszonyokról, valamint
- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról (azaz a táppénzről, a csecsemőgondozási díjról, a gyermekgondozási díjról, az örökbefogadói díjról) és
- a baleseti táppénzről
elektronikus nyilvántartást vezet (e-TB kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából.
Az e-TB kiskönyv biztosítottanként – azaz TAJ számmal rendelkező természetes személyekként – tartalmazza az alábbi adatokat:
- biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
- a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
- a foglalkoztató neve, adószáma,
- jogviszonyának jogcímkódja,
- jogviszonyának időtartama,
- jogviszonya szünetelésének időtartama,
- jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
- jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
- a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
- az ellátás jogcíme,
- az ellátás folyósításának időtartama,
- az ellátás naptári napi alapja,
- az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
- a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
- a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
Megjegyzés: Az egészségbiztosítási szerv a fenti nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosított halálát követő 10 évig kezeli.
Az e-TB kiskönyv adatait a kifizetőhelyek az ún. lekérdezőfelületről, míg a Taj számmal rendelkező természetes személyek a Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le.
Nézzük meg egy kicsit részletesebben a fenti lekérdezéseket!
Betegéletút szolgáltatás:
A szolgáltatást Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (TAJ) és saját ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők használhatják. Ezen szolgáltatás használatával elérhetőek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) részére jelentett elszámolási adatokból származó információk, így például a tb támogatott egészségügyi ellátások, jogviszony-ellenőrzési adatok.
Lekérdezőfelület:
A kifizetőhely az e-TB kiskönyv adatait az egészségbiztosítási szerv által létrehozott és üzemeltetett elektronikus felületről, azaz a lekérdezőfelületről kérdezheti le. A lekérdezőfelületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.
Mit is eredményez a fenti szabály?
Ha a kifizetőhely a lekérdezőfelületen kizárólag azon biztosítottak adatait ismerheti meg, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak, akkor ez azt eredményezi, hogy a szükséges adatok hiányában a kifizetőhelyek passzív jogon (azaz megszűnt jogviszony kapcsán) ellátást nem állapíthatnak meg 2026. január 1-jétől. Ezt támasztja alá az 1997. évi LXXXIII. törvény azon módosítása is, mely szerint a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet – ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt – a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.
Milyen időtartamra vonatkozó adatokhoz férhet hozzá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását megállapító szerv?
2026. január 1-jétől a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítási szerv részére az egészségbiztosító által 2023. december 31. napja után megállapított, valamint a kifizetőhelynek a 2023. december 31. napja után teljesített adatszolgáltatásában szereplő ellátások adatait adja át. Azaz, ha például a kifizetőhely egy adott ellátást szeretne megállapítani, akkor 2023. december 31. napja utáni adatokat tudja megtekinteni az ellátást igénylő biztosított kapcsán.
Nézzük meg, hogy hol okozhat gondot, hogy 2026. év elején nem fog két évnél hosszabb időtartamra adattal rendelkezni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását megállapító szerv!
A hatályos szabály alapján a táppénz összege
- a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal;
- a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított 730 napnál kevesebb – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal rendelkezik, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § d) pontjában meghatározott esetben.
Azaz, a 60 %-os táppénz mértékhez előzetesen szükséges minimum 730 nap folyamatos biztosítási jogviszony. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.
Ha például egy új munkavállaló 2026. januárjában táppénzt igényel, de ez a munkavállaló a táppénz igényét megelőző két évben csecsemőgondozási díjban részesült és több biztosítási jogviszonya is volt, amelyek nem közvetlenül (egyik napról a másikra) követték egymást, azonban megszakítást nem eredményeztek, akkor a 60 %-os táppénz mérték megállapításához nem lesz elegendő, hogy az ellátást megállapító szerv csak 2023. december 31. napja utáni adatokkal fog rendelkezni, hiszen ebben az időszakban „nem látható” a folyamatos 730 biztosításban töltött nap.
Hasonlóan rövidnek fog bizonyulni ez a kétéves adatállomány, ha a biztosított úgy igényel csecsemőgondozási-, illetve gyermekgondozási díjat, hogy esetében a kedvezmény szabályt is alkalmazni kell.
Kedvezményszabályok a következők:
- Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2)–(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
- Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
A lekérdezőfelület gyakorlatban történő alkalmazása kapcsán felvetődnek azok a kérdések is, hogy
- a kifizetőhelyen dolgozók közül ki(k) férhetnek hozzá majd a lekérdezőfelülethez?
- nagy mennyiségű, egyidejű lekérdezéseket mennyire tudja folyamatosan biztosítani a felület?
- ha a kifizetőhely a lekérdezőfelület leállásából adódóan lépi túl az ügyintézési határidőt, akkor is fennáll-e az Ákr. szerinti tízezer forint fizeti kötelezettsége?
- egy esetleges későbbi ellenőrzés kapcsán a kifizetőhelynek ki kell-e nyomtatni az e-TB kiskönyvben szereplő adatokat, hogy az ellenőrzéskor bizonyítani tudja, mi alapján hozta meg a döntését?
- kap-e kifizetőhely arról értesítést, ha például az ellátás elbírálását követően változás következik be a biztosított ellátásánál figyelembe vett korábbi biztosítási jogviszonyban/jogviszonyokban/adatokban?
Összegezve megállapítható, hogy több kérdés még rendezésre szorul az e-TB kiskönyv 2026. évi bevezetése kapcsán.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
