Egészségügyi szolgáltatási járulékot azoknak a magánszemélyeknek kötelező fizetniük Magyarországon, akik nem minősülnek biztosítottnak, például mert megszűnt a munkaviszonyuk. A biztosítás nem rögtön szűnik meg, van egy átmeneti időszak, így ha a szolgáltatásra jogosító feltétel, például a korábbi munkaviszony
– a megszűnés előtt megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor a biztosítás további 45 napig él,
– 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor az annak megfelelő időtartamig él a biztosítás,
– 45 napig tartott ugyan, de az azt követő jogosultsági feltétel csak ennél rövidebb ideig állt fenn, viszont a két jogosultsági feltétel – például két egymást követő munkaviszony – között 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás.
2020. július 1-jétől a NAV automatikusan írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján és erről tájékoztatást küld annak, akit árulékfizetésre kötelez. A magánszemélynek tehát a járulékfizetést fő szabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2021-től inflációkövető és mértékét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán teszi közzé. Ez idén októberben is megtörtént, így az adóhatóság közlése alapján 2026 január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék:
- a jelenlegi havi 11 800 forint helyett 12 300 forintra emelkedik,
- törthónapban pedig a jelenlegi napi 390 forint helyett napi 410 forint lesz.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett – hozzájárulásával – más személy vagy szerv is megfizetheti, ehhez azonban a NAV jóváhagyása szükséges. Az átvállalást a ’T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni a NAV felé.
A járulékot a NAV-nak kell befizetni, az adóhatóság pedig a járulékokat naponta utalja át az Egészségbiztosítási Alapnak.
Ha valaki legalább hat hónapig nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, annak az lehet a következménye, hogy a TAJ-száma érvénytelen lesz, és nem fog tudni ingyenes orvosi szolgáltatást igénybe venni. Ha valaki külföldön él, és ott van biztosítása, akkor a TAJ-számát érvénytelenítik, és nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles tehát az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult. A NAV tájékoztatójában említ néhány példát, amikor esetleg nem egyértelmű, kell-e a járulékot fizetni.
- Az alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatása alapján nem biztosított. A munkáltató által megfizetett közteher kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosít. Ha tehát az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
- – A szolgálati járandóságban részesülő személy viszont jogosult az egészségügyi szolgáltatást, azaz orvosi ellátást igénybe venni, ezért nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Ha viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, akkor annak időtartama alatt szünetel a biztosítása is, ezért ha más jogviszonyában nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
