Az egyéni vállalkozók többféle adózási mód közül választhatnak – ezek egyike az átalányadózás. Ez az adózási módot fő szabályként csak egyéni vállalkozók és őstermelők választhatják, de például egyéni ügyvédek számára is nyitva áll ez a lehetőség. Lényege, hogy nem a valós költségeket kell nyilvántartani, és levonni a bevételből a közterhek megállapításához, hanem (tevékenységtípustól függő) fix költségátalányt lehet elszámolni. Ami egyrészt kevesebb adminisztrációval jár, másrészt adózási szempontból is előnyös lehet a vállalkozónak.
Az átalányadózó vállalkozónak a jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul vennie. Fontos, hogy ezt a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem különböző mértékű költséghányad levonásával állapítható meg, attól függően, hogy a vállalkozó bevétele milyen tevékenységből származik.
2026. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor
– „általános tevékenység” mellett az eddigi legalacsonyabb, 40 százalékos költséghányad helyett 45 százalékos költséghányadot vonhatnak le a bevételükből. (2027-től a 45 százalékos költséghányad 50 százalékra emelkedik.)
– 80% a költséghányad például építő-, feldolgozó-, szépségipari, mezőgazdasági és termelő tevékenységek esetén és
– 90% lehet a költséghányad kereskedelmi tevékenységre, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységre.
2026-ban
– az éves minimálbér tízszereséig, azaz évi 38,736 millió forintos árbevételig választható az átalányadózás, vagy
– kereskedelmi tevékenység esetén a minimálbér ötvenszereséig, azaz évi 193,68 millió forintig alkalmazható.
Figyelem, ha a vállalkozó túllépi ezeket az összeghatárokat az évben, akkor januárig visszamenőleg elveszíti átalányadózói státuszát.
Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része, vagyis 2026-ban 1 936 800 forint szja-mentes, így
- a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozóknak a 2026-os bevételéből 3 521 455 forintig nem kell szja-t fizetnie,
- a 80 százalékos költséghányadú vállalkozásoknál évi 9, 684 millió forintig él az szja-mentes bevételi összeghatár,
- a 90 százalékos költséghányadúaknál pedig évi 19,368 millió forintig.
Egyébként az átalányadózóknak szja-t (15%), tb-járulékot (18,5%) és szociális hozzájárulási adót (13%) kell fizetniük a költséghányaddal csökkentett jövedelmük után. Az szja-t mint írtuk, csak az szja-mentes jövedelemhatár felett kell megfizetniük. A járulékokat (szociális hozzájárulási adó és tb-járulék) kizárólag az szja-köteles jövedelem feletti jövedelemrész után kell megfizetni. Van viszont minimális járulékfizetési kötelezettség (ami akkor is él, ha a jövedelem az szja-mentes sávban maradt), de ezt (szochó és tb-járulék) már csak legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján kell megfizetni (eltörölték az 1,1125-ös adóalap-szorzót). És lehetséges áfamentesség is – az alanyi áfamentesség határa is emelkedett januárról, 20 millió forintra, így akinek ez alatt van a bevétele, az áfamentes is lehet.
Az adókat és járulékokat negyedévente kell bevallani és befizetni.
A NAV szerint az egyik legnépszerűbb adózási móddá vált az átalányadózás, több mint 406 ezer kisvállalkozó adózik így. Arra számítanak, hogy a januári változások révén még népszerűbb lesz ez az adózási forma.
