A fiatalok lakhatását segíti a 5 év alatti munkavállalóknak szóló munkáltatói támogatás, amely 2025. januártól adható. A támogatás többféle élethelyzetben is segítheti a fiatalokat: adható a lakásbérleti díj, illetve lakáshitel törlesztőrészlet megfizetéséhez is.
Nézzük a feltételeit! Mint azt a vonatkozó kormányrendelet címe is jelzi, a lakhatási támogatás adható, tehát nem kötelező. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján (a SZÉP-kártyához hasonlóan) béren kívüli juttatásnak minősül, amely után a munkáltató fizet szja-t és szochót. A támogatás felső határa ilyen módon évi 1,8 millió forint, arra az esetre, ha egész évben fennáll a munkaviszony, rövidebb munkaviszony esetén az összeg arányos a munkanapokkal. Ha a támogatott munkavállaló év közben tölti be a 35. évét, akkor a támogatási keret utoljára arra a hónapra vonatkozik, amelyikben a születésnapja van. Tehát ha mondjuk július 12-én született valaki, akkor júliusban járhat utoljára a támogatás, havi szinten 150 ezer, összesen 1 millió 50 ezer forint.
Ahogy említettük, az éves keret 1,8 millió forint, a munkáltató azonban ennél magasabb összeget is adhat a munkavállalónak, az 1,8 millió forintot meghaladó részt azonban egyes meghatározott juttatásként adózik, vagyis a juttatás adóalapjának 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szochót.
A támogatás igényléséhez a munkavállalónak a bérleti vagy a hitelszerződést be kell mutatnia a munkáltató felé, aki erről köteles adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. A támogatás csak lakbérre vagy törlesztőre kérhető, vagyis nem igényelhető például a lakbértől külön fizetendő rezsire.
Fontos, hogy a támogatás nem haladhatja meg a törlesztőt vagy a lakbért. Többen is igényelhetnek ugyanakkor támogatást ugyanazon kifizetésre (praktikusan az egy háztartásban élő pár mindkét tagja), ebben az esetben is ügyelni kell azonban arra, hogy az összesen nyújtott támogatás nem haladhatja meg a lakbér vagy törlesztőrészlet összegét. (Egy munkavállaló tehát adóstársként is igényelheti a támogatást, ebben az esetben mindenesetre számolnia kell azzal, hogy a hitelszerződésen túl további dokumentumokat is kérhet a munkáltató.)
Ha a munkavállaló mégis többet kap, mint a szerződésben szereplő összeg, akkor a különbözet 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
Legyen szó akár a lakbérről, akár a törlesztőrészletről, a támogatást az érintett kérheti a saját számlaszámára, de azt is kérheti, hogy a munkáltató közvetlenül a főbérlő vagy a bank számára utalja el. Erre vonatkozó kötelezettség azonban nincs, és a munkavállalónak azt sem kell igazolnia a munkáltató felé, hogy megfizette-e a törlesztőrészletet vagy a lakbért. A vonatkozó rendelet azt ugyanakkor előírja, hogy a támogatást csak számlaszámra (átutalási megbízással vagy felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással) lehet a munkavállaló rendelkezésére bocsátani.
