Késedelmi pótlék: hogy jön ki 18 százalék?
Amióta elszállt az infláció, ennek letörése érdekében pedig jelentősen megnőtt a jegybanki alapkamat, alaposan felbolydult a hitelpiac, a magas kamatok ugyanis jelentősen megdrágítják a kölcsönfelvételt is. A magas alapkamat azonban nem csak itt érezteti a hatását: a késedelmes fizetést büntető pótlékok kiszámításánál is ez az irányadó, így azok is jelentősen megnövekedtek az elmúlt időszakban. Jó […]
Hulladékgazdálkodás új rendszerben: mit jelent a kiterjesztett gyártói felelősség?
Július elsejétől teljesen megváltozik a hulladékgazdálkodás rendszere Magyarországon: az eddig állami és önkormányzati feladatkörbe sorolt tevékenységet az állam által leszerződött koncessziós partner (a Mol leányvállalata, a Mohu) látja majd el. A Mohu feladata az, hogy az európai uniós szabályoknak megfelelően biztosítsa a háztartásokban vagy a vállalkozásoknál keletkező hulladéknak nem csak a kezelését (hasznosítás, ártalmatlanítás), de […]
Elszámolható adómentes költségtérítésként a vármegyebérlet?
Május elsejétől új terméket vezetett be a MÁV és a Volán, amely teljesen más logika alapján működik, mint az eddig alkalmazott, kilométer alapú bérletek. Ez a vármegyebérlet, illetve az országbérlet Ahogy nevük is jelzi, előbbi esetében a most teljes áron 9450 forintért, tanulók számára 945 forintért megváltható bérlet egy vármegyén belül biztosít korlátlan utazást 30 […]
Harmadik országból érkező dolgozók adó- és járulékkötelezettsége
A munkaerőhiány elhatalmasodásával párhuzamosan a cégek egyre inkább kénytelenek építeni a harmadik országból érkező dolgozókra, vagy saját foglalkoztatásban, vagy munkaerőkölcsönzőn keresztül, esetleg kiküldetésben, ritkán külföldi cég (vagy külföldi munkaerőkölcsönző) foglalkoztatásában. Összefoglaltuk, eltér-e, és ha igen, mennyiben tér el a hazai dolgozókhoz képest a harmadik országbeliek szja- és járulékfizetése, illetve a munkáltató kötelezettsége. Személyi jövedelemadó A […]
Külföldi távmunka adózása és járulékfizetése
Változatos távmunkavégzési formák terjedtek el mostanában, például a határon átnyúló home office, a „mobile working” (távmunka fix munkaállomás nélkül), vagy akár a „workation” (távmunka külföldi nyaralás alatt). Ezek a flexibilis távmunkák hozzájárulhatnak a munkavállalók megtartásához, megkönnyíthetik a külföldi munkaerő alkalmazását. Oda kell azonban figyelni, milyen szabályok, közteherfizetési kötelezettségek vonatkoznak a foglalkoztatásra a munkáltató, a munkavállaló […]
Növekedett a napidíj – de nem minden esetben!
Március 30-án életbe lépett az a kormányrendelet, amely jelentősen megemelte az adómentesen adható napidíj mértékét a fuvarozók számára. Az intézkedést elsőként üdvözölte a szakma, nem véletlenül: a rendelet indoklásában maga a kormány is elismerte, a jó ideje változatlan díjak megemelésével elsősorban ennek az ágazatnak a versenyképességét igyekeztek növelni. A rendelettel valójában két jogszabályt módosított a […]
Mekkora összeg adható adómentesen a munkába járáshoz?
Duplájára emelkedett 2023. január 28-tól az az összeg, amely a munkába járás költségtérítéseként adómentesen adható a gépjárművel ingázó munkavállalók számára: az összeg mostantól 15 forint helyett 30 forint kilométerenként. Az emelés – amely a 16/2023. kormányrendelet alapján egyelőre a veszélyhelyzet idejére alkalmazható, jó eséllyel azonban azt követően is hatályos marad – a 2023 januárjától fizetett […]
Kötetlen munkaidő – mit lehet, és mit nem?
A munkaidőt, vagy hivatalosabb megfogalmazásban a munkarendet fő szabály szerint a munkáltató határozza meg, és tájékoztatást ad róla a dolgozónak, akinek e szerint kell végeznie a munkáját. Meghatározott keretek között van azonban lehetőség arra is, hogy a munkáltató írásban (egyoldalú rendelkezés, munkaszerződés, kollektív szerződés) átadja a dolgozónak a munkaidőbeosztás jogát. Ezt nevezik kötetlen munkarendnek. Jellemzően […]
Helyi adók: mire, mennyit és hogyan?
2023-ban egy fontos, a Covid-járvány kitörése után bevezetett adózási könnyítés ért véget: az elmúlt két évvel ellentétben most már jogában áll az önkormányzatoknak (illetve a vármegyei illetőség alá tartozó különleges gazdasági övezeteknek, KGÖ-knek), hogy emeljék a helyi adókat, netán újakat vessenek ki. Ezzel a megoldással több település élt is, a XVIII. kerület például a településen […]
Tévhitek a nyugdíjjal kapcsolatban
Csokorba szedtünk néhány olyan közszájon forgó, nyugdíjjal kapcsolatos vélekedést, amelyek nem feltétlenül, vagy egyáltalán nem felelnek meg a nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabályokban rögzítetteknek. Részmunkaidővel több idő alatt, azaz később lesz meg a 40 év szolgálati idő. A kiindulópont az, hogy az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló nyugdíjjárulék-köteles keresetektől, vagy […]
