Nyugdíjemelés
Akik már 2025-ben nyugdíjban (vagy nyugdíjszerű ellátásban) részesültek, azok számára a decemberi nyugdíjukhoz képest januárban 3,6 százalékkal emelkedik a juttatás. Azért ennyivel, mert Magyarországon inflációkövető a nyugdíjemelés, és a költségvetésben a kormány 2026-ra 3,6 százalékos inflációt becsült.
A KSH elérhető legfrissebb, októberi adata szerint az átlag öregségi nyugdíj 246 187 forint – erre 8863 forint lehet a januári emelés, amivel több mint 255 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj. Az átlagot jobban kifejező medián (középérték, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet) öregségi nyugdíj 217 260 forint volt októberben, amire 7821 forint emelés jöhet januárban, így a medián öregségi nyugdíj kicsivel 225 ezer forint fölé emelkedhet.
Ha év közben kiderül, hogy mégis 3,6 százaléknál magasabb lehet az éves infláció, akkor novemberben januárig visszamenőleges nyugdíjemelésre kerülhet sor (ahogy az idén is).
13. és 14. havi nyugdíj
A februári nyugdíjjal (vagy nyugdíjszerű ellátással) együtt érkezik a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egy heti része. Ez azt jelenti, hogy aki már 2025-ben nyugdíjas volt, és 2026 februárjában is még nyugdíjas, az egyszerre kettő és egy negyed havi nyugdíjat fog megkapni. Átlagnyugdíj esetén tehát a 246 ezer forint helyett több mint 553 ezer forintot utalnak neki (vagy visz ki a postás), mediánnyugdíj esetén pedig 217 ezer forint helyett 488 ezer forint érkezik.
A 13. és 14. havi nyugdíjat nem kaphatja meg, aki 2026 januárban hal meg. Aki februárban hal meg, de 2025-ben már nyugdíjas volt, annak juttatását kérheti a hozzátartozója, vagy örököse. Annak sem jár a 13. illetve 14. havi nyugdíj februárban, akinek csak 2026-ban állapítják meg a nyugdíját (vagy más ellátását).
Nyugdíjazás
A nyugdíjkorhatár jövőre is (változatlanul) 65 év, így az általános szabály szerint 2026-ban azok töltik be a nyugdíjkorhatárt, akik 1961-ben születtek. Akinek legalább 20 év szolgálati ideje van, és nem igényli 65 évesen a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, az nyugdíjnövelésre számíthat. Ez azt jelenti, hogy a korhatár betöltésétől a nyugdíja későbbi megállapításáig minden ledolgozott 30 nap szolgálati idő után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot.
65 év alatt csak azok a nők mehetnek teljes jogú öregségi nyugdíjba, akik megfelelnek a Nők40 feltételeinek, azaz van legalább 40 év jogosító idejük. Ebből a 40 év jogosító időből fő szabályként legalább 32 év kell hogy legyen a munkával megszerzett szolgálati idő, és legfeljebb 8 év lehet a gyermekneveléssel szerzett idő (a csed, gyed, gyes, gyet folyósítási ideje).
Nyugdíjmegállapítás
A nyugdíj összege 2026-ban is alapvetően két tényezőtől függ:
- az elismert szolgálati időtől (az egész évek száma határozza meg a nyugdíjszorzót; például 40 év szolgálati idő mellett 80% a nyugdíjszorzó, utána pedig minden évben 2 százalékponttal magasabb), és
- a havi nettó életpálya-átlagkeresettől (amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett, nyugdíjjárulék alapját képező bruttó keresetekből számítanak ki, nettósítva, vagyis adótlanítva és járuléktalanítva, valamint valorizálva, azaz a tárgyévi szintre hozva).
Az is változatlan, hogy ha a havi nettó életpálya-átlagkereset magasabb, mint 372 ezer forint, akkor degresszálnak is. Ez azt jelenti, hogy a saját jogú nyugellátás megállapításánál
- a 372 001 és 421 ezer forint közötti átlagkeresetrésznek csak 90 százalékát,
- a 421 ezer forint feletti átlagkeresetrésznek pedig csak 80 százalékát
veszik figyelembe.
