A reklámadó, a bankadó és az energiaellátók különadója is érintett. Összefoglaltuk, mely veszélyhelyzeti adózási intézkedések maradnak hatályban, és milyen szabályok érvényesek 2026-tól.
Adózási változások a veszélyhelyzet megszüntetése után
Május 14-étől megszűntette az új kormány a veszélyhelyzetet – ezzel párhuzamosan több átmeneti, veszélyhelyzeti rendelkezést törvényi szintre emeltek, azaz hatályban tartottak, vagy új törvényi szabályozást rögzítettek (Nem minden veszélyhelyzeti intézkedés maradt fenn.) A veszélyhelyzet eltörlése adózási szabályokat is érintett – hívta fel a figyelmet a Grant Thornton, és a főbb változásokat csokorba szedték.
Reklámadó
A törvény mostantól rögzíti, hogy a reklámadó továbbra is 0%, határozatlan időre. Ezzel a jogalkotó a veszélyhelyzeti gyakorlatot átemelte a normál jogrendbe. Így a reklámtevékenységet folytató vállalkozásoknak nem kell azzal számolniuk, hogy 2026. júliustól újra fizetniük kell az adót (mert elvileg 2026 júliustól kellett volna újra fizetniük).
A reklámadót egyébként a nettó árbevétel után kellett korábban megfizetni, amíg nem vezették be, hogy a kulcsa nulla százalék legyen. A reklámadónál 100 millió forintig adómentes volt e nettó árbevétel, felette pedig 7,5 százalékos volt az adó.
Bankadó
Május 14-től törvényi szintre emelték a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójára vonatkozó szabályokat is. Ezek a szektorális adóterhek tehát a veszélyhelyzet lezárultával sem szűnnek meg, hanem a normál jogrend részeként maradnak hatályban. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban kezdődő adóévben a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó kétlépcsős marad,
- az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10% az adó,
- az ezt meghaladó rész után pedig 30%.
A jogalkotó emellett törvényi szinten is megerősítette az állampapír-állomány növekményéhez kapcsolódó adócsökkentési lehetőséget. A csökkentés továbbra is a névérték-növekmény 10 százalékáig vehető figyelembe, legfeljebb azonban a különadó – csökkentés nélkül számított – éves összegének 30 százalékáig. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a napi átlagos állomány számításánál az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
Energiaellátók különadója
Az energiaellátók különadó-kötelezettsége is megmaradt, törvénybe emelték, így a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti energiaellátók a 2026-ban kezdődő adóévre
- 0,5 százalékos különadót fizetnek a 2024. évi beszámolóban kimutatott, jövedelemadó-köteles tevékenységekből származó árbevételük után, legfeljebb a 2024. évi jövedelemadó-alap 50 százalékáig.
A szabályozás részletesen rendezi az átalakulással érintett vállalkozások adóalap-megállapításának módját is (jogelődök, jogutódok releváns adatainak figyelembe vétele), biztosítva, hogy az adóalap a vállalkozás tényleges gazdasági teljesítményét tükrözze, függetlenül a szervezeti változásoktól. A törvény a bevallási és megfizetési határidőket is egyértelműen rögzíti.
Az energiaellátók a különadót önadózással állapítják meg, a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig kötelesek az adót külön nyomtatványon bevallani és megfizetni. Ha az adóalany a határidő előtt megszűnik vagy bármely okból kikerül a különadó hatálya alól, a kötelezettséget a megszűnést vagy a hatály alóli kikerülést követő 30 napon belül kell teljesítenie, feltéve, hogy az eredeti határidő addig még nem telt le.
