A szociális hozzájárulási adó egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem ezen felül más jövedelmek kapcsán is meg kell fizetnie a kifizetőnek, egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, és adott esetben a természetes személynek. Ezen széles kört érintő adófizetésnél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi személyeknél több esetben adómentesség érvényesül. Erre tekintettel az alábbi hírlevélben összefoglalom a külföldi személyek szociális hozzájárulási adómentességét.
A szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény szabályozza, amely a Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy esetében külön szabályokat állapít meg. Kik tartoznak bele a Tbj. szerinti külföldiek körébe?
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) elkülöníti a belföldi és a külföldi személy fogalmát. A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:
- Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- hontalan.
A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Tbj. szerinti külföldi lehet akár magyar állampolgár is. Ha például egy magyar állampolgár Németországba költözött, magyar lakcímét megszüntette és jelenleg Németországban rendelkezik lakóhellyel, akkor ez a magyar állampolgár a Tbj. alapján külföldinek minősül.
Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szociális hozzájárulási adómentességét!
Az alábbiakban öt pontba foglalom össze a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmeket, amelyeknél külön-külön részletezem, hogy miként áll fenn a Tbj. szerinti külföldi személy szociális hozzájárulási adófizetése.
1.) Szociális hozzájárulási adót kell fizetni
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,
- Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó/adóelőleg alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosított kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.
Milyen különleges szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán arra, aki a Tbj. szerint külföldinek minősül?
A hatályos szabály alapján nem keletkezik a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek szociális hozzájárulási adófizetése kötelezettsége, az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.
Megjegyzés: Nem alkalmazható a fenti szabályt abban az esetben, ha a kifizetés (juttatás) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
2.) Továbbá szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,
után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn. Továbbá a fenti jövedelmeknél felső határ érvényesül, azaz esetükben a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 2018. évi LII. törvény 1. § (1) – (3) bekezdés, valamint az 1. § (5) bekezdés a) – e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, ami idén 6 979 200 forint.
Milyen szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán a Tbj. szerinti külföldiekre?
Ha Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy szerez
- vállalkozásból kivont jövedelmet,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet,
- osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, vagy
- árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
3.) Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn
- természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §) után, kivéve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet;
- az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont szerinti lekötési hozam után (azaz természetes személynek szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az szja-törvény 67/B §-ában szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést 3 éves vagy 5 éves lekötési időszak vége előtt megszakítja)
Magyarországon adóztatható része után.
Hogyan kell ezt a szabályt alkalmazni a Tbj. szerinti külföldiekre?
A Tbj. szerinti külföldinek minősülő természetes személynek sem a fenti kamatjövedelem, sem a fenti lekötési hozam után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
4.) Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja. törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem után, ha azt a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy kapja.
5.) A fentieken túl szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül
- a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeget.
Ha Tbj. szerinti külföldi kapja ezen juttatásokat/jövedelmet, akkor ez esetben csak akkor nem áll fenn szociális hozzájárulási adófizetés, ha kamatkedvezményből származó jövedelmet kap.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
