Az alábbi hírlevélben pontokba szedve foglalom össze a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), 2026. január 1-jétől változó szabályait.
Elsőként tekintsük át, hogy milyen módosítások, új szabályok lépnek hatályba a biztosítási jogviszonyok és a társadalombiztosítási járulékfizetés kapcsán!
1) Változás a biztosítási jogviszonyokban és tb közteherfizetésben:
1.1. Tartós megbízási jogviszony
Új biztosítási jogviszonnyal bővül a Tbj. 6. §-ában felsorolt jogviszonyok köre. Az új jogviszony a „tartós megbízási jogviszony”. A Tbj. ezt az új jogviszonyt úgy határozza meg, hogy „tartós megbízási jogviszonynak minősül az olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.”
Társadalombiztosítási járulék minimális alapja:
A tartós megbízási jogviszony esetén minimális alapot kell alkalmazni, amely a mindenkori minimálbér 30 %-a. Azaz, a munkaviszonynál alkalmazandó minimális alap kerül bevezetésre a tartós megbízási jogviszonynál is. (2026. január 1-jétől a minimálbér havi bruttó 322 800 forint, melynek a 30 %-a havi bruttó 96 840 forint.)
Nem kell alkalmazni a fenti minimális alapot, ha a tartós megbízási jogviszonyban álló
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve
- a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint tanul, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Továbbá a minimális alapnál figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, illetve azt az időszakot, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, vagy a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve, ha a biztosítási jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg. Ez esetben a minimális alap kiszámításánál egy-egy naptári napra a minimális alap harmincad részét kell alapul venni.
Ha a biztosított egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban is dolgozik, akkor minden egyes jogviszonyban legalább a minimálbér 30 %-ából fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot.
Megjegyzés: Ha a járulékalapot képező jövedelem a fenti minimális alapot meghaladja, akkor természetesen ez a jövedelem lesz a befizetendő társadalombiztosítási járulék alapja.
1.2. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
A Tbj. rögzíti, hogy nem minősül biztosítottnak a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen – ide nem értve a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a 6. § (2) bekezdés szerint – biztosított tagja. A fenti mentességi kör kiegészül 2026. január 1-jétől. Ezen kiegészítés alapján nem minősül biztosítottnak és ezáltal nem fenn a társadalombiztosítási járulékfizetés a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének olyan tagja esetében sem, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban részesül.
Megjegyzés: A hírlevél megírásakor a fenti 1.2. pontban leírt szabály még nem került kihirdetésre, így elképzelhető, hogy annak szövege nem pontosan egyezik meg a fenti szöveggel.
- Egyéni-, és társas vállalkozókat érintő változások:
- Változás az egyéni-, és a társas vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésében
Az egyéni-, és a társas vállalkozóknak legalább a minimális alapból meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Azaz, legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél garantált bérminimumból (azaz minimális alapból) kell fizetni a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor ez a minimális alap arányosan csökkenthető, vagy ha az adott körülmények egész hónapban fennállnak, akkor nem is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. Ilyen élethelyzet többek között az, amikor az egyéni-, vagy társas vállalkozó egyidejűleg csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
2026. január 1-jétől a módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti a fenti ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a minimális alap alsó határát arányosan csökkenteni kell. Azaz, 2026. január 1-jétől hatályos szabály alapján a társadalombiztosítási járulék alap alsó határánál nem kell számításba venni azokat a napokat, amíg az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozó csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap.
Példa: Ha a társas vállalkozó gyermekek otthongondozási díjának folyósítása alatt folytatja a tevékenységét, akkor legalább a minimálbérből, illetve, ha a főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumból fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot. Ha azonban a társas vállalkozó a gyermekek otthongondozási díja mellett gyermekgondozási díjban is részesül és ezen ellátások együttes folyósítása alatt folytatja a tevékenységét, és jövedelme kevesebb a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál (például havi bruttó 100 000 forint), akkor ez a jövedelem (azaz bruttó 100 000 forint) lesz a társadalombiztosítási járulék alapja, azaz ezen időszakban nem kell legalább a minimális alapokból (azaz a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján) fizetni a társadalombiztosítási járulékot.
- Változás a biztosítási jogviszonyok bejelentésében
2.1. Adóhivatali tájékoztatás
NAV a weboldalán már novemberben tájékoztatást adott arról, hogy a biztosítási jogviszonyt új nyomtatványon kell bejelenteni. A tájékoztatásban olvasható, hogy 2026. január 1-jétől „T1041-es bejelentő lap neve megváltozik 08E-re, hasonlóan az szja-bevalláshoz. Az új elnevezés egyértelműen jelzi, hogy a bejelentés a ’08-as járulékbevallás előzményének tekinthető, így szorosabb kapcsolatot teremt a bejelentések és a bevallások folyamata között. A telepített nyomtatvány azonosítója és a fájl neve az ÁNYK-ban továbbra is T1041 marad (évszám nélkül), az új elnevezés kizárólag az ÁNYK-programban, a nyomtatvány képén fog megjelenni, valamint az internetes nyomtatványkeresőben is 08E-ként lesz látható – könnyítve a változással járó fejlesztéseket.”
Továbbá ugyancsak ezen NAV tájékoztatóban olvasható, hogy azon jogviszonyok, amely 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődnek, sorszámot kapnak. A tájékoztatás alapján „A jogviszonyok sorszámozását nem kell feltétlenül 1-essel kezdeni, ez a foglalkoztatókra van bízva, ugyanakkor az azonos jogviszonykezdetű és jogviszonykódú jogviszonyoknál – a közhiteles nyilvántartásban a megfelelő elkülönítésük érdekében – nem használható ugyanazon sorszám. Bár a sorszám bevezetésének elsődleges célja az azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok elkülönítése, javasolt összehangolni a ’08-as járulékbevalláson is használt sorszámozással, amivel – felmenő rendszerben – később biztosítható a bejelentésben és a bevallásban a jogviszonyok egyértelmű összerendelése mind az adózók, mind a NAV nyilvántartásaiban. A jogviszonysorszám egy legfeljebb 4 jegyből álló szám, amelyet – ellentétben a ’08-as járulékbevallással, ahol az alkalmazás minősége kód része a sorszám is – nem szükséges vezető nullákkal kiegészíteni.”
2.2. Tartós megbízási jogviszony
Az új jogviszonyt, azaz a tartós megbízási jogviszony kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni. Ezáltal megszűnik a tartós megbízások kapcsán az a probléma, amely jelenleg a megbízási jogviszonyoknál fennáll. Mi is ez a probléma?
Korábban már többször írtam a következőkről: A megbízás esetén akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha személyesen munkát végző megbízottnak a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ha teljesül a fenti jövedelmi feltétel, akkor a megbízást, mint biztosítási jogviszonyt, utólag, visszamenőlegesen kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon. Igaz ez akkor is, ha megbízás határozatlan időre jön létre és a megbízási díj például havi bruttó 600 000 forint. Ez az utólagos bejelentés több ellátás esetében azt eredményezi, hogy a megbízott a díjazása alapján ugyan biztosítottnak minősül, de mégsem lesz jogosult minden biztosítási alapon járó ellátásra.
Példa: A megbízott 2024. január 1-jétől határozatlan idejű megbízási szerződés keretében tevékenykedik, havi bruttó 400 000 forint megbízási díjért. A megbízott 2025. december 9-étől 2025. december 15-éig keresőképtelen lesz, és 2025. december 16-án átadja a keresőképtelenségi igazolást a megbízónak, aki még aznap továbbítja a kormányhivatal felé, hogy a megbízottnak megállapításra kerüljön a táppénz. A kormányhivatal az eljárása során a megbízott biztosítási jogviszonyának a hiányát észleli, hiszen a megbízott biztosítási jogviszonya 2025. november 30-áig van bejelentve. A decemberi biztosítási időszak majd 2026. január elején kerül visszamenőlegesen bejelentésre. Biztosítási jogviszony hiányában a kormányhivatal elutasítja a megbízott táppénzigényét. Az utólagos bejelentés továbbá szintén hátrányos megkülönböztetést eredményez biztosítottként dolgozó megbízottnak, ha például csecsemőgondozási, majd gyermekgondozási díjat igényel.
Megjegyzés: Az Art. szabálya kitér arra, hogy ha tartós megbízási jogviszony esetén jogutódlásra kerül sor, akkor a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
2.3. Egyéni vállalkozók bejelentése
2026. január 1-jétől az egyéni vállalkozó esetében hivatalból kerül sor az egyéni vállalkozó biztosítotti bejelentésére az egyéni vállalkozók nyilvántartásának adatai alapján.
- Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítás:
2026. január 1-jei kezdettel havi 12 300 forint/fő (napi 410 forint) összegre nő az egészségügyi szolgáltatási járulék.
A hatályos szabály alapján a TAJ számmal rendelkező személy, aki
- valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy
- magyar állampolgár és nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselő (alkalmazott) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek)
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
A fenti bejelentést a „TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban vagy egyezményes államban biztosított.” megnevezésű nyomtatványon kell megtenni. 2026. január 1-jétől a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor – a fenti nyomtatványon túl – csatolni kell
- a kettős biztosítás tilalmáról rendelkező nemzetközi egyezmények esetében a külföldi biztosító igazolását, vagy
- nemzetközi szervezet esetében a szervezet által kiadott igazolást, vagy
- az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén a bejelentése tartalmát alátámasztó dokumentum EESSI (Electronic Exchange of Social Security Information) rendszeren keresztül történő – beszerzésére vonatkozó kérelmét, illetve
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti strukturált elektronikus dokumentumot.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéshez kapcsolódik, de nem 2026. január 1-jétől, hanem 2026. október 1-jétől lép majd hatályba az a szabály, hogy az adóhivatal, valamit az egészségbiztosítási szerv hivatalból eljárást folytat le, ha tudomással rendelkezik arról, hogy a természetes személy
- külföldön elhunyt,
- külföldön tartózkodik és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezés más természetes személy jogát, jogos érdekét sérti, vagy
- az adóhivatal elektronikus ügyintézési felületén vagy mobilalkalmazáson keresztül bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek és ezen bejelentés alapján folytatott eljárásban kéri az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését a külföldi biztosítással lefedett időszakra, akkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ezen bejelentés alapján folytatott eljárásban az elfogadott külföldi biztosítási időszak kezdetét és végét, valamint a természetes személy kapcsán a megtérítési kötelezettséget elektronikus úton átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
4.) Változás a bevallásban
Igazodva az átalányadózó egyéni vállalkozók bevallásához, 2026. január 1-jétől Szja tv. rendelkezései alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó is negyedévente – havonkénti bontásban – vallja be a társadalombiztosítási járulékot.
5.) Komplex Jogviszony Nyilvántartás
Végezetül megemlítem a Komplex Jogviszony Nyilvántartást, amelyről már 2026. január 1-jén olvashatunk a módosított Tbj.-ben, de a gyakorlati alkalmazására majd 2026. október 1-jétől kell kerül.
Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára
- biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá
- a nyugdíjcélú járulékfizetéssel és
- az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos
adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.
2026. október 1-jétől
- az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek;
- ha a természetes személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, az aktuális jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy egyeztetési eljárást indíthat, amely az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére;
- ha a természetes személy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel nem ért egyet, akkor az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázását az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
