10%-os nyugdíjjárulék: kiket érint és mikor?
A biztosítási jogviszonyban álló biztosított 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, míg a biztosított kisadózó tételes adót fizet. Vannak azonban olyan biztosítási jogviszonyok, amikor a biztosított kapcsán csak 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kerül sor. Továbbá vannak olyan ellátások is, amelyeknél szintén 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell megfizetni. Az alábbi hírlevélben azokat a biztosítási jogviszonyokat és ellátásokat ismertetem, amelyeknél 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetés áll fenn.
A biztosított által befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át. Ugyancsak naponta utalja át az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a nyugdíjjárulék címén megfizetett járulékot. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megalapozza, hogy az adott biztosított, illetve adott ellátásban részesülő személy szolgálati időt szerez, amely a későbbiekben megállapítandó nyugellátásakor kerül figyelembevételre.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a részletezi a biztosítási jogviszonyokat. A biztosítási jogviszonyok közül külön említést érdemel az álláskeresési támogatás és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, tekintettel arra, hogy ezen jogviszonyokban nem társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre, hanem nyugdíjjárulék.
- Biztosítási jogviszonyok:
Az álláskeresési támogatás, szemben a többi biztosítási jogviszonnyal, nem egy keresőtevékenység, hanem egy ellátás. Az álláskeresési támogatásba tartoznak a következő ellátások: álláskeresési járadék, keresetpótló juttatás, valamint álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy maga az ellátás után 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ezen személyek esetében tehát nincs 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetés, így ők nem szerezhetnek jogosultságot az egészségbiztosítás pénzellátásaira (azaz táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra). Ugyanakkor, ha az álláskeresési támogatást követően létrejövő jogviszonyában a biztosított például csecsemőgondozási díjat igényel, akkor az ellátás megállapításakor – a gyermek születését megelőző két évben belüli minimum 365 nap biztosítási időbe – az álláskeresési támogatás időszaka, mint biztosítási jogviszony, beszámításra kerül.
A nem saját jogú nyugdíjas, egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A kifizetőhelyi tájékoztató kitér arra, hogy „az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy biztosított, de táppénzre – mivel társadalombiztosítási járulékot nem fizet – nem jogosult. Más pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra és baleseti táppénzre azonban jogosulttá válhat, ha az egyes ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeknek megfelel.”
Megjegyzés: Ugyan nem minősülnek biztosítottnak, de megemlítem, hogy a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzése esetén ezen tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után szintén 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
A biztosítottak kapcsán ki kell térni arra, hogy családi járulékkedvezmény érvényesíthető a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékból. A hatályos szabály alapján a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék összegét. Azaz a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a nyugdíjjárulék összege.
- Ellátások:
Vannak olyan ellátások, amelyeknél 10 százalék nyugdíjjárulék kerül megfizetésre, függetlenül attól, hogy azt biztosított, vagy már nem biztosított, vagy biztosítási jogviszonyban egyáltalán nem állt személy kapja. Ezen ellátások a következők:
Egészségbiztosítási ellátások közül ide tartozik a gyermekgondozási díj (gyed). A gyermekgondozási díj után nyugdíjjárulékot kell fizetni, amely kapcsán családi járulékkedvezmény érvényesíthető. A családi járulékkedvezményt a munkáltatónak automatikusan figyelembe kell venni, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. 2025. július 1-jével kezdődően a biztosítottnak nem minősülő, gyermekgondozási díjban részesülő személy is jogosult lett a családi járulékkedvezményre. Azaz, aki például passzív jogon gyermekgondozási díjat kap, a gyermekgondozási díjának a nyugdíjjárulékából családi járulékkedvezményt érvényesíthet.
Családtámogatási ellátások: 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő személynek az ellátás összege után. Tekintettel arra, hogy ezen ellátások nem biztosítási alapon járnak, így előfordul, hogy olyan személyek kapják az ellátást, akik még soha nem dolgoztak biztosítási jogviszonyban. Ugyanakkor, a fenti ellátások után fizetett 10 százalék nyugdíjjárulék megalapozza, hogy azt az időszakot, amíg az ellátást folyósítják, szolgálati időként a nyugellátás megállapításakor figyelembe vegyék.
Megjegyzés: A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
Szociális ellátás és megváltozott munkaképesség: Gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére köteles, amely esetében is megalapozza, hogy ezen ellátások folyósításának idejét szolgálati időként figyelembe vegyék.
Megjegyzés: A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
Hivatásos személyek egészségkárosodási ellátásai: 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, hősi egészségkárosodási ellátásban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személynek. Esetükben is fennáll, hogy ezen ellátások alapján, a nyugdíj megállapításakor, szolgálati idő kerül figyelembevételre.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
